Döntő bizonyíték

Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.

Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
A könyv szerzője nélkül most nem J. D. Vance lenne az amerikai alelnök.
Kiderült, hogy a román lakosság mindössze 30 százaléka olvas könyvet.
A könyvajánlás mellett egy személye történetet is megosztott a hallgatókkal a miniszterelnök.
Adam LeBor író és újságíró új, formabontó kötetben dolgozta fel Budapest második világháborús történetét.
Ironikus módon a rendszer úgy gondolta, hogy az ügynökhálózat kiépítése és fenntartása egyfajta társadalmi integrációs eszköz is volt.
A győztes nemcsak a történelmet írja, de a szabályokat is ő hozza. Ez látszik akkor is, amikor elérkezik az aratás hajnala, és dupla annyi gyerek indul meg a vágóhídra.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A szovjet elvtársak a korban sci-fibe illő "buborékmemória" megszerzéséért bármire képesek lettek volna – Gyömbér Béla új könyve a magyar és az amerikai hírszerzés játszmáját mutatja be; a szerző lapunkkal kulisszatitkokat is megosztott.
Robert Seethaler a jelenkori osztrák irodalom egének fényes csillaga, számos nyelvre lefordított regényei mindenhol értő olvasók sokaságát vonzzák be a világába.
Olyan időket élünk, amikor sokan küzdenek az identitásukkal. Férfi vagy nő? Belga vagy európai? Egyén vagy közösség, valami nagyobb része?
Ha a kilenc atomhatalom közül bármelyik kettő között nukleáris háború törne ki, negyvennyolc perc alatt vége lenne az ismert világnak, ötmilliárd ember pusztulna el, a Földnek pedig huszonnégyezer évre lenne szüksége a gyógyuláshoz – elemzi az esélyeket egy amerikai újságíró.
Fontos információkat tarthatott vissza a koronavírussal kapcsolatban, hogy keresztbe tegyen Trumpnak.
Perczel Olivér láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is. Veszprémy László Bernát írása.
Nicholas Tate konzervatív oktatási szakértő szerint az iskolák rangsorolása ösztönzi a teljesítményt, a tanári tekintély elengedhetetlen, és a mobiltelefonok korlátozása javítja a diákok koncentrációját.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.